Magyar szerkezettár
Keres
🪄
fúj
tn (
és
ts) ige
rég vál
fú
1.
orrán
v
.
száján
nagy
erővel
,
hallhatóan
szorítja
ki
a
levegőt
.
▸
fúj, mint a gőzgép
| ts
az
így
kiáramló
levegőt
valamire
irányítja
(,
hogy
hűtse
v
.
élessze
azt
).
fújja
a
levest
,
a
tüzet
.
| (ts
is
)
ráfúj
valakire
,
valamire
(
valamit
).
ránk
fújja
a
füstöt
.
2.
az
így
kiszorított
levegőt
valamibe
irányítja
,
préseli
.
sípba
fúj
.
| ts
biz
<
fúvós
hangszert
>
ily
módon
megszólaltat
.
| (ts
is
)
biz
kürttel
v
.
szirénával
jelez
(
valamit
).
riadót
fúj
.
3.
ts
biz
(
művészi
árnyalás
nélkül
)
énekel
.
▸
valakinek a nótáját fújja
▸
mindig ugyanazt a nótát fújja
▸
egy nótát fúj valakivel
| ts
<
szöveget
>
folyékonyan
,
de
egyhangúan
mond
.
▸
fújja a magáét
4.
ts
<
buborékot
,
üvegedényt
>
fújással
kialakít
,
létrehoz
.
5.
ts ige ▸
orrát fújja orrot fúj
6.
▸
fúj valakire
7.
(alanytalanul
is
)
a
levegő
érezhetően
áramlik
.
erősen
fúj
a
szél
;
esik
és
fúj
.
| ts
<
szél
>
mozgat
,
tovasodor
valamit
.
[ fgr ]
____________________
hideget
→
hideg
⊕
-t
hideg
I.
mn
1.
alacsony
(
abb
)
hőmérsékletű
.
hideg
víz
;
hideg
éjszakák
;
▸
hideg égöv
hideg
,
mint
a
jég
.
|
a
fázás
érzetével
járó
.
hideg
borzongás
.
▸
hideg verejték
| ▸
hideg vérű
|
(
már
)
nem
meleg
,
kihűlt
.
hideg
ez
a
leves
.
|
amit
nem
melegítve
fogyasztunk
.
hideg
vacsora
.
2.
műsz ipar
melegítés
,
izzítás
nélkül
,
ill
.
így
készített
.
▸
hideg tömítés; hideg hullám
3.
meleg
érzelmek
,
szeretet
,
szenvedély
híjával
levő
.
hideg
arc
,
fogadtatás
;
▸
hideg nő
▸
se hideg, se meleg
4.
műv
a
kék
v
.
az
ibolya
felé
hajló
<
szín
,
fény
>.
hideg
tónusú
kép
.
II.
fn
1.
kellemetlenül
alacsony
hőmérséklet
(
ű
levegő
).
|
hideg
időszak
,
időjárás
.
meddig
tart
még
a
hideg
?
2.
hideg
hely
.
hidegre
teszi
az
ételt
.
| ▸
hidegre tesz valakit
3.
hideg
étel
.
hideget
ebédel
.
4.
hideg
érzése
,
fázás
.
nem
megy
ki
a
lábamból
a
hideg
.
|
borzongás
,
borzadás
.
a
hideg
futkos
a
hátán
.
|
borzongással
járó
láz
.
a
hideg
rázza
.
[?↔
hűvös
]
-t
1
rag
I.
tárgyrag
1.
<
annak
jelölésére
,
hogy
kire
,
mire
irányul
a
cselekvés
.>
[
hívja
]
a
fiát
; [
vágja
]
a
fát
.
2.
<annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
a
krémet
[
felkeni
].
3.
<
annak
jelölésére
,
aki
v
.
ami
a
cselekvés
eredményeként
létrejön
.>
fiút
[
szült
];
levest
[
főz
].
|
<
annak
jelölésére
,
ami
a
cselekvés
által
arra
az
időre
létrejön
.>
táncot
[
lejt
].
|
<
a
cselekvést
ismétlő
fn
ragjaként
.>
[
békés
]
életet
[
él
].
4.
vmely
helyen
.
[
járja
]
a
falut
.
5.
valamennyi
ideig
.
öt
évet
[
ült
].
6.
ritk
<
kif-ekben
:>
valamiként
.
őrt
[
áll
].
7.
<
vonzatszerűen
,
nu-val
.>
korát
[
tekintve
].
II.
hat értelmű tárgy ragja
1.
vhány
ízben
.
ötöt
[
dob
];
sokat
[
utazik
].
2.
valamilyen
mértékben
,
ill
.
módon
.
egy
kicsit
[
fél
];
jót
[
aludt
].
3.
biz:
▸
mit?
mit
[
tűröd
]?
-t
2
a befejezett mn-i ign képzője
-tt
1.
(tn igéhez)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valaki
,
valami
elvégzett
vmely
cselekvést
,
történt
vele
valami
.>
[
messziről
]
jött
[
vándor
];
ledőlt
[
fal
].
| (mn-ként)
fejlett
[
ember
];
főtt
[
étel
].
2.
(ts igéhez)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valakivel
,
valamivel
csináltak
valamit
.>
kitüntetett
[
diák
];
kilőtt
[
nyíl
].
| (mn-ként)
lőtt
[
vad
],
zárt
[
ajtó
].
3.
(ts igéhez, mn-ként
is
)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valakivel
,
valamivel
tesznek
valamit
.>
ünnepelt
[
író
].
____________________
szájból
→
száj
⊕
-ból/-ből
száj
fn
1.
a
fejen
az
emésztőcsatorna
kezdeti
nyílása
a
mögötte
levő
üreggel
együtt
.
|
(
a
két
)
ajak
.
szájába
harap
.
|
szájüreg
.
bevesz
a
szájába
valamit
.
2.
az
ember
testének
ez
a
része
mint
a
beszéd
szerve
.
▸
valakinek a szájjába adja a szót
▸
a szájamból számból vette ki a szót
▸
olyan nagy akkora a szája, mint a bécsi kapu
|
<
híresztelés
,
megszólás
,
pletykálkodás
jelképeként
.>
▸
a falu, a világ szájára kerül szájára veszi a világ
|
szó
,
beszéd
<
a
tettel
ellentétben
>.
csak
szájjal
segít
.
3.
üregnek
,
üreges
testnek
,
szervnek
a
nyílása
.
a
barlang
,
a
kulacs
szája
.
|
völgy
,
hegyszoros
bejárata
,
torkolata
.
▸
szájába rág valakinek valamit
▸
egy szájból hideget, meleget fúj
▸
megégette a száját a forró kása
[ fgr ]
-ból/-ből
hat-rag
1.
benti
helyről
,
belülről
ki
,
el
.
városból
,
zsebből
.
| (helynévvel)
bécsből
.
|
vmely
írásműből
.
versből
.
|
az
emberi
viszonyok
v
.
tevékenység
vmely
területéről
el
.
a
mezőgazdaságból
.
|
vmely
esemény
színhelyéről
.
bálból
.
2.
vmely
testrész
felületéről
.
nyakából
[
eltűnt
a
nyakék
].
3.
vmely
időszakból
.
[
kilép
]
a
gyermekkorból
.
4.
valamitől
indíttatva
.
barátságból
[
teszi
].
5.
valamit
hasznosítva
.
munkából
[
él
].
6.
valakinek
,
valaminek
valamihez
előzményül
szolgáló
eredeti
v
.
előző
mivoltából
,
állapotából
.
a
barackból
[
lekvárt
főz
].
| ▸
valamiből van valami
fából
[
van
].
|
valamiből
mint
forrásból
.
hallomásból
[
tudja
].
7.
<
vonzatként
.>
[
kiábrándul
]
a
barátjából
.
____________________
ó/egy
→
ó
⊕
/[Hyph:Slash]
⊕
egy
ó
1
fn
1.
az
o
hosszú
párja
.
2.
ennek
írásjegye
(
ó
,
ó
).
|
<
rövidítésként
:>.
▸
ó
ó
2
→
óv
ó
3
mn
1.
irod
ódon
,
ősi
.
2.
irod
elavult
.
3.
nép
nem
ez
évi
<
termés
(
ű
) >.
az
ó
vörösborból
adj
,
ne
az
újból
!
[ fgr ]
ó
4
isz
irod
óh, oh
1.
<
fájdalom
,
szomorúság
,
vágyódás
,
félelem
kif-ére
.>
ó
,
de
kár
!;
ó
jaj
!
2.
<
csodálkozás
,
tetszés
,
öröm
kif-ére
.>
ó
,
hát
ez
remek
!
3.
<
udvariassági
kif-ek
bevezetésére
.>
ó
,
bocsánat
!
|
irod
<
megszólítás
előtt
,
kül
.
kérést
,
könyörgést
kifejező
m-ban
.>
ó
,
emberek
!
[hangkit]
ó
cxn
óra
.
/[Hyph:Slash]
egy
1
[eggy]
I.
mn-i tőszn
1.
annyi
,
amennyit
a
természetes
számsor
első
egész
száma
jelöl
(
1
).
egy
fia
van
;
▸
nem egy
|
egyetlen
.
▸
egy emberként mint egy ember
|
<
kif-ekben
.>
▸
egy cseppig szálig szemig
2.
osztatlan
,
egész
.
egy
darabban
;
▸
egy csomóban rakáson
|
egyszeri
.
|
egységes
,
egyetlen
.
egy
közösséggé
forrtak
össze
.
|
csupa
,
merő
.
egy
vér
lettem
.
3.
ugyanaz
,
azonos
.
egy
véleményen
van
valakivel
;
▸
egyek vagyunk
4.
<
időpont
megjelölésére
,
sorszn-i
jelentésben
.>
▸
egy óra
5.
<
pongyola
haszn
:>
első
.
az
egy
kerületben
;
az
egy
b-be
jár
.
II.
fn-i tőszn
1.
egy
egységből
álló
mennyiség
,
szám
.
|
< (
ütemes
)
mozgás
vezénylésében
vezényszóként
.>
egy
,
kettő
,
egy
,
kettő
!
2.
gyak. biz
egy
dolog
,
egy
egység
,
kül
.
pénzegység
.
erre
az
egyre
emlékszem
;
egy
húszért
vette
.
▸
egyet mondok, kettő lesz belőle
|
egy
óra
mint
időpont
.
pontosan
egykor
.
|
az
egyes
számmal
jelölt
épület
,
helyiség
.
földszint
egy
.
|
<
pongyola
haszn
,
hónap
neve
után
:>
elseje
.
május
egy
.
3.
egy
személy
.
▸
nem egy
volt
ott
nem
egy
,
aki
...
|
ugyanaz
a
személy
,
dolog
.
egyet
szeretünk
.
4.
isk biz
az
egyes
számjegy
.
fölírom
az
egyet
.
5.
(hsz-szerűen) ▸
egyet
▸
alszik rá egyet
| ▸
eggyé
eggyé
olvad
.
| ▸
egytől egyig
III.
htl névm
kissé rég
egyik
(
a
kettő
közül
).
| ▸
egy és más
| ▸
egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük
[?↔
így
]
egy
2
[eggy
v.
egy] (hangsúlytalan)
I.
htl névelő
1.
<
meghatározatlan
,
még
nem
említett
v
.
ismeretlen
személyt
,
dolgot
jelentő
köznév
,
ill
.
ezzel
alakult
szószerkezet
előtt
.>
vett
egy
táskát
;
egy
rokonom
képe
;
egy
újabb
rendelet
szerint
.
|
<
időhat
előtt
,
a
meghatározatlanság
kif-ére
.>
egy
este
;
▸
egy időben
▸
egy alkalommal
|
<
htl
mennyiséget
jelentő
szó
(
szerkezet
)
előtt
;
kitétele
nélkül
a
szó
(
szerkezet
)
helytelen
.>
egy
kevés
víz
;
▸
egy kis ideig
|
<
némely
htl
nagyságra
,
fokra
utaló
belső
tárgy
,
ill
.
hsz
előtt
.>
egy
nagyot
sóhajt
;
▸
egy kicsit kevéssé egy kissé
2.
<
fajfogalmat
jelölő
köznév
,
ill
.
ezzel
alakult
szószerkezet
előtt
.>
egy
kisgyermektől
ezt
ne
kívánd
!
|
<
valakihez
,
valamihez
mint
típushoz
,
fajtához
való
hasonlítás
esetén
.>
olyan
,
mint
egy
virágoskert
.
|
<
hasonlítást
nem
tartalmazó
,
nem
metaforikus
névszói
állítm
előtt
.>
jános
egy
okos
ember
(
helyesen
:
jános
okos
ember
).
3.
<
érzelmileg
színezett
m
kiemelő
szavaként
,
a
jelző
és
a
jelzett
szó
között
.>
ravasz
egy
fickó
!
4.
<
típusra
,
ill
.
a
megnevezett
személyi
tulajdonságaira
utaló
tulajdonnév
előtt
.>
egy
szabó
jánostól
ezt
elvárjuk
!
II.
hsz
ritk nép
körülbelül
.
lehet
egy
tíz
méter
.
[←
egy
1
]
____________________
meleget
→
meleg
⊕
-t
meleg
I.
mn
1.
a
hideghez
viszonyítva
magas
(
abb
)
hőmérsékletű
.
meleg
étel
;
▸
meleg vérű
|
nem
eléggé
hideg
.
meleg
ez
a
sör
.
2.
az
emberi
test
szükséges
hőmérsékletét
megőrző
<
holmi
>.
meleg
paplan
.
3.
műsz
magas
(
abb
)
hőmérsékleten
végbemenő
.
meleg
erjesztés
.
4.
kissé vál
őszinte
szeretettől
v
.
jóindulattól
áthatott
.
meleg
barátság
.
5.
biz
izgalmas
,
nehéz
.
meleg
napunk
lesz
;
ez
meleg
helyzet
volt
!
6.
a
sárga
v
.
a
piros
felé
hajló
<
szín
,
fény
>.
meleg
árnyalatú
barna
.
7.
homoszexuális
.
II.
fn
1.
melegség
,
hő
.
a
nap
melege
.
| ▸
melege van
|
fagypont
feletti
hőmérséklet
.
öt
fok
meleg
van
.
2.
meleg
idő
(
szak
),
levegő
.
jönnek
a
melegek
;
ne
engedd
ki
a
meleget
!
▸
sándor, józsef, benedek zsákban hozzák a meleget
▸
olyan meleg van, mint a bányában a gőzfürdőben a pokolban
|
meleg
hely
.
bemegy
a
melegre
.
3.
meleg
étel
.
meleget
eszünk
.
4.
vál
bensőséges
érzés
,
viszony
.
szívünk
egész
melegével
.
5.
▸
azon melegében melegiben
6.
homoszexuális
személy
,
elsősorban
férfi
.
a
melegek
jogai
.
[ fgr tőből]
-t
1
rag
I.
tárgyrag
1.
<
annak
jelölésére
,
hogy
kire
,
mire
irányul
a
cselekvés
.>
[
hívja
]
a
fiát
; [
vágja
]
a
fát
.
2.
<annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
a
krémet
[
felkeni
].
3.
<
annak
jelölésére
,
aki
v
.
ami
a
cselekvés
eredményeként
létrejön
.>
fiút
[
szült
];
levest
[
főz
].
|
<
annak
jelölésére
,
ami
a
cselekvés
által
arra
az
időre
létrejön
.>
táncot
[
lejt
].
|
<
a
cselekvést
ismétlő
fn
ragjaként
.>
[
békés
]
életet
[
él
].
4.
vmely
helyen
.
[
járja
]
a
falut
.
5.
valamennyi
ideig
.
öt
évet
[
ült
].
6.
ritk
<
kif-ekben
:>
valamiként
.
őrt
[
áll
].
7.
<
vonzatszerűen
,
nu-val
.>
korát
[
tekintve
].
II.
hat értelmű tárgy ragja
1.
vhány
ízben
.
ötöt
[
dob
];
sokat
[
utazik
].
2.
valamilyen
mértékben
,
ill
.
módon
.
egy
kicsit
[
fél
];
jót
[
aludt
].
3.
biz:
▸
mit?
mit
[
tűröd
]?
-t
2
a befejezett mn-i ign képzője
-tt
1.
(tn igéhez)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valaki
,
valami
elvégzett
vmely
cselekvést
,
történt
vele
valami
.>
[
messziről
]
jött
[
vándor
];
ledőlt
[
fal
].
| (mn-ként)
fejlett
[
ember
];
főtt
[
étel
].
2.
(ts igéhez)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valakivel
,
valamivel
csináltak
valamit
.>
kitüntetett
[
diák
];
kilőtt
[
nyíl
].
| (mn-ként)
lőtt
[
vad
],
zárt
[
ajtó
].
3.
(ts igéhez, mn-ként
is
)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valakivel
,
valamivel
tesznek
valamit
.>
ünnepelt
[
író
].
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024